A cselekvésre felhívó gombok, azaz a weboldalakon, webshopokon, alkalmazásokban, hírlevelekben, facebookos és google ads hirdetésekben feltüntetett kattintási lehetőségek a továbblépésre vagy vásárlásra fontosabbak, mint gondolnánk. Nemcsak vizuális kialakításuk meghatározó, hanem a megszólítás, vagy továbblépési lehetőség egyszerű felajánlásának nyelvezete is. A fejlesztők/szövegírók tapasztalatunk szerint szinte minden új projektnél gondolkodnak azon, hogy milyen szöveget írjanak például egy kapcsolatfelvétel-gombhoz. Magázó formát vagy tegező formát? Felszólító módot vagy kijelentőt? Az alábbiakban felsoroljuk a leggyakoribb gomboknál használt megszólítási módokat, hátrányaikat, előnyeiket.
- A tegezés
Manapság a leggyakrabban a tegező formát használják a fejlesztők, mert közvetlenebb, mint a magázás, nem is kicsit. A fiatalabb generáció a célközönség az olyan alkalmazásoknál, mint például a Messenger és Instagram, de hogy egy személyes páldát mondjak, a mostani Yettel, korábban MyTelenor ezzel a kedves üzenettel fogadott a számlák menüpontban: “Ez pazar! Minden számlád rendezve!” Egy idősebb felhasználónak talán furcsa lehet ez a hangvétel, de általánosságban az ember ilyenkor egy laza, közvetlen, barátságos környezetben érzi magát, megkímélve a formaságoktól. A gombok esetében akkor érdemes tegeződő felszólító módot alkalmazni (például “Tudj meg többet”, vagy “Vedd fel velünk a kapcsolatot”), ha biztosak vagyunk abban, hogy a célközönség nem fogja sértőnek találni.
- A magázás
Lévén régi vágású, véleményem szerint a magázódással egyszerűen sosem lehet mellélőni. Ez igaz az élőbeszédre, de a fejlesztéssel járó szövegírói döntésekre is. Csapatunk a webshopoknál és weboldalaknál is valahogy ösztönszerűen magázó formájú szövegblokkokat és gombokat készít, abból a meggyőződésből kiindulva, hogy ettől professzionálisabbnak tűnik maga a felület is. A “Hívjon minket bizalommal” vagy a “Foglaljon szállást nálunk!” megszólítások ötvözik a magázódás által indikált tisztelet megadását és a felszólító mód közvetlenségét.
- Semlegesség – avagy a főnévi alakok
Nem hibáztatnánk senkit, ha úgy döntene, hogy gyökerestül megszünteti bármely korosztály megsértésének lehetőségét, és nem alkalmaz sem tegező, sem magázó felszólító alakokat. Ezeket többféleképpen is ki lehet küszöbölni, az egyik módszer például a kizárólag főnévi alakok használata. Nem “Foglalj időpontot!” vagy “Foglaljon időpontot”, hanem “Időpontfoglalás” – nem “Küldj e-mailt!” vagy “Küldjön e-mailt!”, hanem “E-mail küldése”. A semlegesség is egyfajta professzionális, “szigorú” környezetet sugall, de tény, hogy ez kevésbé tűnik otthonosnak és emberközelinek azoknak a felhasználóknak a szemében, akik hozzászoktak a napjainkban elterjedt személyes-érzetű felületekhez.
- A kevésbé távolságtartó semlegesség: E/1
A főnévi alakok hátránya, hogy némely cselekvésre felhívó modul és gomb esetében egyszerűen nem működnek. A “Kosárba tevés” vagy “Kosárba tétel” például akárhogy nézzük, nem jön ki jól. Nem olyan régen terjedt el az egyes szám első személyű gombszöveg, amely viszont sok esetben megoldás lehet. A “Kosárba teszem”, “Megnézem” nem implikál semmilyen negatív megszólítás-érzetet, sem pedig a főnévi alakok távolságtartását, hanem egy sajátos személyes hangvétele van, az ember úgy érzi, senki és semmi nem zavarhatja meg a vásárlásban.
Szükség esetén persze váltogatni is lehet ezeket, ha például valaki valamelyik felszólító módot vagy az E/1-es megszólítást alkalmazza, a “Fizetés” gomb nagyrészt főnévi alakban szokott maradni. Nem kell tehát mindenáron konzisztensnek maradni, de érdemes rá törekedni. Reméljük, segíthettünk ezzel a kis értekezéssel, hogy könnyebb legyen eldönteni az ilyen apró, de annál fontosabb dolgokat.
